Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen - Spinoza Színház
Gondolkodtam, hogy írjak-e a mai élményemről, volt szerencsém látni, átélni a ma esti előadást a Spinoza Házban. Vonakodásom oka pedig az volt, hogy annyira intimnek éreztem, annyira személyesnek, mintha Nekem szólt volna, és nem tudom, hogy ez mennyire megosztható...
Néhány négyzetméteres a terem, aminek fele a színpad, a szereplők karnyújtásnyira adják elő a darabot, a picike színpadon, aminek nagyrészét egy zongora foglalja el.
Kulka János (Max) és László Zsolt (Max barátja, üzlettársa, Martin) nagyszerűen elevenítik meg ezt a "levéldrámát", a két barát levél-váltása során változó kapcsolatukat.
Számomra érdekes volt hallani a "másik" oldalt, Martint (László Zsolt). aki Németországban él és eleinte ugyan bizonytalan abban, hogy Hitler jó vezér lesz-e, de saját hivatali pozíciójának, családjának jóléte érdekében egyre inkább "meggyőződésévé" válik, hogy Hitler jó úton halad, a zsidók üldözését ahhoz hasonlítja, mint amikor egy sebész eltávolítja a rákosdaganatot, nyilván a sebész sem érez sajnálatot. László Zsolt barátjának írt levelében, melyben Max húgának Griselle (Pető Kata) halálának körülményeit részletezi, nagyon meggyőzően adta elő saját mentő körülményeit, amiért nem is próbált segíteni Griselle-nek.
Kulka János (Max) pedig szerény színészi eszközökkel, de remekül formálja meg az Amerikában élő zsidó születésű kereskedőt, aki végsőkig próbált hinni a barátságukban, illetve az általa ismerni vélt barátja emberségében. Húga halála után értette meg, hogy Martin már nem az az ember, akit ő barátjának vélt, így aztán tovább folytatva a levelezést, eszközként használta fel a bosszúra .
Érdekes volt, és zseniális megoldásnak tartottam, a szinte egész idő alatt a nézőknek háttal ülő, Griselle (Pető Kata) színpadi "néma" jelenlétét, aki néha játszott egy-egy dallamot a zongorán, de amikor halálának körülményeit meséli el László Zsolt, akkor a közönség felé fordult és pontosan időzítve végigfolyt egy könnycsepp az arcán... (fogalmam sincs hogy csinálta!)
A Spinoza kicsi, levegőtlen termében, a borzasztóan kényelmetlen székeken szorongva (helyszűke miatt), egy megrendítő, hatalmas drámát élhettünk át kb. egy óra alatt, némi megnyugvással a végén, Max bosszúja miatt. Amikor kijöttem szerencsésnek éreztem magam, hogy egyike lehettem (a kb.50-60 férőhelyes teremben), aki láthatta ezt az előadást, a fantasztikust rendezést, minden tökéletesen ki volt találva, minden a helyén volt!
Ismertető: (port.hu oldalán)Egy nemzet sok év megaláztatás után végre felemelheti a fejét. Az Új Megoldás bűvöletében tömegek sorakoznak föl a Vezér mögött az új eszme zászlaja alatt.Jóérzésű hazafi nem vonhatja ki magát az eseményekből - vallja az Amerikából hosszú idő után egy Új Németországba hazatérő Martin. Kis árnak tűnik mindehhez képest, hogy zsidó barátait (Maxot és húgát, Griselle-t) elárulja, megtagadja, pusztulni hagyja.De az egyre befolyásosabb Martin sem láthat mindent előre.Olyan időket élünk, amikor szavakkal, levelekkel ölni lehet - és nem csak a szó átvitt értelmében...A történet a zsidó származású amerikai Max Eisenstein (Kulka János) és a német Martin Schulse (László Zsolt) barátságát meséli el levelezés formájában.A rendkívül szoros baráti szövetségbe alattomosan kúszik be a történelem. Levelek áradata sodor minket a háború és a történelem borzalmába, egy megmérgezett barátság és egy bosszú történetébe.Kressmann Taylor folytatásos levélregénye először 1938-ban látott napvilágot az amerikai Story Magazin közlésében, egy évvel a második világháború kitörése előtt.Ma már Taylort a történelem látnokaként emlegetik.A művet eddig 18 nyelvre fordították le, 11 színpadi adaptáció született belőle. 1999 óta a Címzett ismeretlen hatalmas sikerrel hódította meg Európa és a Broadway színpadait. A darabot a magyar közönség a Spinoza színpadán láthatja először.Bemutató időpontja: 2008. szeptember 6., Spinoza Színház
Egy régi beszélgetés a rendezővel itt olvasható.
