Mary Ann Shaffer · Annie Barrows
Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság (The ​Guernsey Literary and Potato Peel Pie Society)

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regény először 2008-ban jelent meg Amerikában, számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én volt a Netflix műsorán.

1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története.

Mary Ann Shaffer, aki 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott. A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság volt az első regénye. Unokahúga, Annie Barrows, aki már nagybeteg nagynénje kéziratán az utolsó simításokat elvégezte, Észak-Kaliforniában él, és gyermekkönyveket ír.

„A szerzőpáros magával ragadó, ugyanakkor szívbe markoló könyvet írt – Jane Austen-i hangulatú, történelmi tanmesét. A leveleket nem az olvasónak címezték, mégis neki szólnak.” - Sarah Addison Allen

„Soha nem akartam annyira egy könyvklubhoz tartozni, mint a Krumplihéjpite olvasása közben. A regény minden lapjáról sugárzik a szeretet.” - The Christian Science Monitor

„Hihetetlen szerelmi történet, mely egyben a túlélésről és a hősiességről is szól, emléket állítva egy kis közösségnek, melyet a könyvek szeretete kovácsolt eggyé.” - The Charlotte Observer

A film a Netflixen nézhető:

Az utóbbi bő egy évben több olyan film is készült, amely Anglia második világháború alatti hely­zetével foglalkozott, mint például A legsötétebb óra és a Dunkirk. Ha kicsit szélesebbre nyitjuk az optikát, ide lehet beilleszteni a korábbi siker­regény tavaly nyár végi filmes változatát, a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot. Tíz évvel a Mary Ann Shaffer és Annie Barrows által jegyzett mű megjelenése után Mike Newell rendezésében kapunk képet a Csatorna-szigetek lakóinak háború alatti életéről.

Az eredeti mű: levélregény, aminek filmmé alakítása igen nagy feladat, hiszen át kellett hidalni a a műfajból adódó töredezettséget. A könyv cselekményét a különböző szereplők egymást váltó írásai adták, ami önmagában megteremtette a megismert és még ismeretlen részletek közötti feszültséget. A film alkotói ezt oknyomozássá fordították át, mert itt az elbeszélők nem nyílnak meg azonnal, és a főhősnek magának kell kiderítenie, mi is történt és miért.

A történetben Juliet Ashton (Lily James), az író 1946-ban levelet kap Guernsey szigetéről, a nagyon furcsa nevű, Krumplihéjpite Irodalmi Társaság egyik tagjától. A kezdeti levélváltások után egyre több guernsey-i lép/szól bele a kéziratos beszélgetésbe. Ekkor Juliet úgy dönt, elutazik a szigetre, hogy anyagot gyűjtsön következő könyvéhez arról, hogyan éltek a helyiek a háború alatt. A Csatorna-szigetek, és ezen belül Guernsey akkor sajátos helyzetbe került: a brit szigetet lőtték és bombázták a németek, de ezt a szigetecskét (területe: mint Komáromé) meg is szállták.

A film két idősíkon játszódik, ezért két órányi tartama alatt csak elég vázlatos képet kapunk a történelmi helyzetről, pedig a szerző eredetileg ebből a célból írta művét. Ám az irodalmi társaság tagjainak és történetének megismerése révén mégiscsak rávilágít egy nagyon fontos, kiveszőfélben lévő értékre, a közösség erejére. A háború miatt alapvetően elszigetelt, lelkileg és fizikailag megroppant emberek egymásra találásukkal, az irodalminak címzett összejöveteleik megszervezésével át tudták segíteni egymást a sötét időszakon.

• Olvass bele a könyvbe!

A film karaktereit remek színészek játsszák, bár alakjuk csak vázlatos, olykor karikatúraszerű, de így is átjön a regény fő üzenete: ha az emberek jó szándékkal, figyelemmel fordulnak egymás felé, akkor az egymástól nagyon különböző egyéniségek is megtalálhatják a közös hangot.

Befogadták… (jobbra Lily James, hátul Michiel Huisman)

Az irodalmi társaság bemutatása egyben görbe tükröt is tart a mai információs társadalom elé, ahol tömérdek kütyüje közegében az egyén egyre jobban elszigetelődik. A Londonból érkezett Juliet figurájában megjelenik a nagyvárosiak elvágyódása, hely- (és én-)keresése, amire ellenpéldaként a film olyan kistelepülést mutat fel, ahol a szomszédok még ismerik egymást, malacvágáskor kóstolót küldenek, és kölcsönadják a Jane Austen-könyvüket.

A Netflixen forgalmazott filmes adaptáció a történelmi múltat csak felszínesen kapargatja, kicsit nagyobb hangsúlyt ad a szerelmi szálnak. Megőrzi a vígjátéki könnyedséget, és közben rendkívüli bájjal mutatja be a sziget lakóinak életét.

Mary Ann Shaffer, aki 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott. A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság volt az első regénye. Unokahúga, Annie Barrows, aki már nagybeteg nagynénje kéziratán az utolsó simításokat elvégezte, Észak-Kaliforniában él, és gyermekkönyveket ír.

A címoldalon: Lily James, Michiel Huisman

Mary Ann Shaffer és Annie Barrows (Fotó: Brook McCormick)

A film alapjául szolgáló mű:
Mary Ann Shaffer, Annie Barrows:
Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Park Könyvkiadó, Budapest, 2018
376 oldal, teljes bolti ár 2950 Ft
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2360 Ft,
ISBN 978 963 355 4470

forrás: Olvassbele

Online olvasható:
magyarul: https://docplayer.hu/877699-Krumplihejpite-irodalmi-tarsasag.html
angolul: http://pdfcorner.com/wp-content/uploads/2019/05/The-Guernsey-Literary-And-Potato-Peel-Pie-Society-Pdf.pdf

 ..